2022/23. tanév Kitaibel-verseny döntője
2023. június 5-én került sor a 2022/23-as tanév Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny döntőjére. A döntő, a decemberi rendezvényhez hasonlóan, Győrben került megrendezésre a Széchenyi István Egyetemen. A versenyre 52 csapat regisztrált, és közülük a tesztfeladatokkal elért pontok alapján a zsűri 14 csapattovábbjutását javasolta a döntőbe. A csapatoknak a döntőben egy projektet kellett közösen bemutatniuk, amelynek az absztraktját előzetesen beküldték. A döntőre 12 csapat érkezett meg és mutatta be a természetvédelmi vagy környezetvédelmi problémával kapcsolatos projektjét amely javaslatokat, terveket, méréseket vagy megvalósított tevékenységeket is tartalmazott. A bemutatott munkák nagyon változatosak voltak, hallhattunk tőzegmohás átmenetiláp vízutánpótlásának vízvizsgálatáról, különböző területek növényeinek vagy éppen inváziós fajainak felméréséről valamint a déli határvidék erdőiben, a migráció okozta szeméthalmok csökkentése érdekében végzett munkálatokról. Vizsgálták hangyafajok és a talaj közti kapcsolatot, a budapesti Népliget fáinak tavaszi aktivitás változását, talajvíz mennyiségének változását, a hódok szerepét a biodiverzitásra, betonmeder hatását a patak talajára és flórájára,a méhek színlátást, a hagyományos szőlőtermesztés előnyeit.
A zsűri nagyon nehéz helyzetben volt, mivel minden csapat bemutatója nagyon alapos és színvonalas volt. A bemutatókra összeállított diasorok igényesek, tartalmasak voltak és a legtöbb esetben elsősorban saját képeket tartalmaztak. A versengő csapatok minden tagja kivette a részét a munkából és az előadás megtartásából is. A zsűri végül öt csapatot jutalmazott helyezéssel és díjakkal.Első helyezett:
Medgyesi Júlia (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, Budapest). Előadásának címe: Méhek nélkül nincs élet?
Második helyezett:
Legjobb csapat (Hradszki Noémi, Kátai Márk, Tóth Janka Flóra - Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd). Előadás címe: Betonmeder hatása a Benta-patak talajára és flórájára
Harmadik helyezett
Kunsági Betyárok (Gerstenbrein Péter, Kovács Mihály, Nagy Koppány - Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda, Kecskemét). Előadás címe: Aszály a Kiskunságban.
Különdíj
Ega (Varga Boróka, Bartos Eszter - Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Aszód). Előadás címe: Járművek árnyékában.
Novik (Szentkuti Boglárka, Lukács Írisz, Kvák Dávid - Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Székesfehérvár). Előadás címe: A Kőszárhegy kincsei.
Gratulálunk a helyezést elért csapatoknak és köszönjük a részvételét minden csapatnak! Köszönjük a felkészítő tanárok áldozatos munkáját. Külön szeretnénk köszönetet mondani a Széchényi István Egyetemnek, ahol második alkalommal rendezhettük meg a Kitaibel-verseny döntőjét szép, rendezett, a versenyhez méltó körülmények között. A verseny lebonyolítása nem jöhetett volna létre a Magyar Biológiai Társaság nyújtotta háttér, valamint a Nemzeti Tehetség Program anyagi támogatása nélkül. A verseny szervezésében és lebonyolításában a Jane Goodall Intézet munkatársai is aktív részt vállaltak. Az idei évben a versenyt támogatta az 50 éves Hortobágy Nemzeti Park Igazgatósága is.
Szervező Bizottság
2022/2023. tanévi Kitaibel-verseny
Kedves Versenyzők, kedves felkészítő Kollégák!A 2022/2023. tanévi Kitaibel-verseny minden szükséges részletét itt találják az 1. körlevélben!További részletek pedig itt találhatók a 2. körlevélben!A 2. körlevélben megadott felkészülési anyagokon felül itt tölthető le a versenyhez kapcsolódó 2 darab Állatvilág cikk:Kitaibel-versenyhez Állatvilág cikk: Nagy visszatérők - Európai bölények az Őrségi Nemzeti ParkbanKitaibel-versenyhez Állatvilág cikk: Sikeres vadászok - Sólymok a Kárpát-medencébenSikeres felkészülést kíván a Szervezőbizottság!
Mentor-projekt lehetőségek:
Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) a Jane Goodall Intézetnél
MI IS AZ A ROOTS & SHOOTS?
Közel 100 országban kipróbált, nemzetközi modellen nyugvó környezeti nevelési program, melynek célja, hogy a fiatalokat cselekvésre ösztönözze, és így lehetőséget adjon a számukra, hogy a környezettudatos életmód alapjait tapasztalati úton sajátítsák el. A Roots & Shoots természet- és környezetvédelmi hálózatot Dr. Jane Goodall hívta életre 1991-ben, Tanzániában.
Jobbá tennéd a világot? Van egy ötleted, amivel tehetsz a közvetlen környezetedért? Érzed, ha csak egy kis lépéssel is, de Te is részese lehetsz a pozitív változásnak? Találtál pár barátot, akik szintén tenni akarnak ezért a célért? Ha igen, akkor alakítsatok Roots&Shoots csoportot!
A R&S hálózat egy nagy család, amelyben minden egyes R&S csoport, legyenek tagjai akár óvodások, iskolások, egyetemisták vagy felnőttek, saját maga által tervezett és véghez vitt kisebb-nagyobb programokkal nyújt segítséget a körülöttük lévő élőlényeknek, beleértve az embert is. Intézetünk segít, hogy elérd a kitűzött célt!
Itt tekinthető meg a programról szóló videó
Magyarországi csoportjaink itt találhatókKülföldi projektjeink pedig itt tekinthetők megKapcsolattartó: Tamás BoriIdegenhonos növények Magyarországon az iNaturalist-on
Kedves Versenyzők!
Szeretnénk felhívni a figyelmet az iNaturalist nevű
honlap és az ennek a keretein belül indított
"Idegenhonos növények Magyarországon / Alien Plants in Hungary" projekt lehetőségeire.
- Az iNaturalist oldalon lehetőség van mindenféle élőlény megfigyelés adatainak rögzítésére, a megfigyelés összehasonlítására, határozási kérdések, problémák esetén segítség kérésére és a fajjal kapcsolatos további információk gyűjtésére.
- A honlapon lehet indítani saját gyűjtési projektet is (pl. egy iskola vagy park élővilágával kapcsolatos megfigyelések gyűjtését) vagy kapcsolódni lehet más futó projektekhez (például a lentebb hirdetett projekthez) vagy akár mindkettőt egyszerre - attól függ, hogy milyen felhasználási feltételeket adnak meg az adatgazdák.
- Az "Idegenhonos növények Magyarországon / Alien Plants in Hungary" projektben a Magyarországon felbukkanó idegenhonos fajokról gyűjtünk előfordulási adatokat. A célunk, hogy kövessük a flóra és a vegetáció változásait, különös tekintettel az újonnan megjelenő fajokra és az inváziós folyamatokra. Ennek folytán az alábbiak állnak az érdeklődésünk középpontjában:
- már megtelepedett özönnövények
- terjedőben lévő, potenciálisan inváziót okozó fajok
- a közelmúltban megjelent idegenhonos fajok
- idegenhonos szülőfajokból képződött új fajok
- inváziós alakokkal (pl. kivaduló kertészeti változatokkal) rendelkező őshonos fajok.
A fajnév, valamint az előfordulás helyének és idejének megjelölése mellett mindenkit biztatunk, hogy az állománynagyságról, a terület történeti hátteréről vagy a megtelepedés módjáról is adjon meg releváns részleteket, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.
Minden hozzájárulást hálásan köszönünk!
Ezt a projektet
Lengyel Attila, az HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa indította. A projekthez az intézet munkatársai nyújtanak szakmai segítséget, például rendszeresen ellenőrzik a feltöltött fajok meghatározását, szükség esetén segítenek is a határozásban. Kérdéseikkel
Csecserits Anikóhoz is fordulhatnak, aki szintén részt vesz a fenti projektben.
Sok sikert, jó tervezést, adatgyűjtést és feldolgozást kívánunk a projektekhez!
Kitaibel Pál versenyre Hortobágyi Nemzeti Park (HNPI) és a vadlovak
A HNPI (Hortobágy) által meghirdetett projektlehetőségeket itt találja!
A jövőre 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) hazánk legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja, melynek nagy része füves puszta és vizes élőhely. A füves puszták fenntartásához a nagytestű fűevők is elengedhetetlenek. A HNP egy zárt részén, a Pentezugi Rezervátumban vadlovak (Przewalski ló) és marhák legelnek önállóan, emberi pásztorkodás nélkül, így biztosítva a puszta és annak élővilágának fenntartását. A vadlovak a természetből egyszer már kipusztultak és csak az állatkertek összefogásának köszönhetően maradtak fent. Szerencsére fogságban jól szaporodtak, így 30 évvel ezelőtt sikerült őket újra elengedni az Ázsiai pusztákon.
De így is nagyon keveset tudunk arról, hogyan is élhettek ezek az állatok az ember előtti időkben, mikor még az egész Eurázsiai pusztán jelen voltak. Nemcsak az életvitelük, de a környezetükre gyakorolt hatásuk is kevéssé ismert. Ezért a HNP Igazgatóság átfogó monitorozó munkába kezdett, mely során vizsgáljuk a lovak és marhák terület használatát, viselkedését, növényzetet, parazitákat, kis emlősöket, vizek minőségét, egyenes szárnyúakat, stb, hogy megértsük a nagytestű fűevők szerepét az pusztai ökoszisztémában.
A versenyre megadott kutatási témák is e köré csoportosulnak. A felvetett kérdésekre kapott válaszokkal gazdagítani tudjuk ismereteinket a nagytestű fűevőkről és környezetükről, így segítenek a pusztai ökoszisztémában zajló folyamatok megértésében is.
Kapcsolattartó: Kerekes Viola