Közel 100 országban kipróbált, nemzetközi modellen nyugvó környezeti nevelési program, melynek célja, hogy a fiatalokat cselekvésre ösztönözze, és így lehetőséget adjon a számukra, hogy a környezettudatos életmód alapjait tapasztalati úton sajátítsák el. A Roots & Shoots természet- és környezetvédelmi hálózatot Dr. Jane Goodall hívta életre 1991-ben, Tanzániában.

Jobbá tennéd a világot? Van egy ötleted, amivel tehetsz a közvetlen környezetedért? Érzed, ha csak egy kis lépéssel is, de Te is részese lehetsz a pozitív változásnak? Találtál pár barátot, akik szintén tenni akarnak ezért a célért? Ha igen, akkor alakítsatok Roots&Shoots csoportot!

A R&S hálózat egy nagy család, amelyben minden egyes R&S csoport, legyenek tagjai akár óvodások, iskolások, egyetemisták vagy felnőttek, saját maga által tervezett és véghez vitt kisebb-nagyobb programokkal nyújt segítséget a körülöttük lévő élőlényeknek, beleértve az embert is. Intézetünk segít, hogy elérd a kitűzött célt!

Itt tekinthető meg a programról szóló videó

Magyarországi csoportjaink itt találhatók

Külföldi projektjeink pedig itt tekinthetők meg

Kapcsolattartó: Tamás Bori

Szeretnénk felhívni a figyelmet az iNaturalist nevű honlap és az ennek a keretein belül indított "Idegenhonos növények Magyarországon / Alien Plants in Hungary" projekt lehetőségeire.


- Az iNaturalist oldalon lehetőség van mindenféle élőlény megfigyelés adatainak rögzítésére, a megfigyelés összehasonlítására, határozási kérdések, problémák esetén segítség kérésére és a fajjal kapcsolatos további információk gyűjtésére.

- A  honlapon lehet indítani saját gyűjtési projektet is (pl. egy iskola vagy park élővilágával kapcsolatos megfigyelések gyűjtését) vagy kapcsolódni lehet más futó projektekhez (például a lentebb hirdetett projekthez) vagy akár mindkettőt egyszerre - attól függ, hogy milyen felhasználási feltételeket adnak meg az adatgazdák.

- Az "Idegenhonos növények Magyarországon / Alien Plants in Hungary" projektben a Magyarországon felbukkanó idegenhonos fajokról gyűjtünk előfordulási adatokat. A célunk, hogy kövessük a flóra és a vegetáció változásait, különös tekintettel az újonnan megjelenő fajokra és az inváziós folyamatokra. Ennek folytán az alábbiak állnak az érdeklődésünk középpontjában:

• már megtelepedett özönnövények
• terjedőben lévő, potenciálisan inváziót okozó fajok
• a közelmúltban megjelent idegenhonos fajok
• idegenhonos szülőfajokból képződött új fajok
• inváziós alakokkal (pl. kivaduló kertészeti változatokkal) rendelkező őshonos fajok.

A fajnév, valamint az előfordulás helyének és idejének megjelölése mellett mindenkit biztatunk, hogy az állománynagyságról, a terület történeti hátteréről vagy a megtelepedés módjáról is adjon meg releváns részleteket, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.
Minden hozzájárulást hálásan köszönünk!

Ezt a projektet Lengyel Attila, az HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa indította. A projekthez az intézet munkatársai nyújtanak szakmai segítséget, például rendszeresen ellenőrzik a feltöltött fajok meghatározását, szükség esetén segítenek is a határozásban. Kérdéseikkel Csecserits Anikóhoz is fordulhatnak, aki szintén részt vesz a fenti projektben.

A jövőre 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) hazánk legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja, melynek nagy része füves puszta és vizes élőhely. A füves puszták fenntartásához a nagytestű fűevők is elengedhetetlenek. A HNP egy zárt részén, a Pentezugi Rezervátumban vadlovak (Przewalski ló) és marhák legelnek önállóan, emberi pásztorkodás nélkül, így biztosítva a puszta és annak élővilágának fenntartását. A vadlovak a természetből egyszer már kipusztultak és csak az állatkertek összefogásának köszönhetően maradtak fent. Szerencsére fogságban jól szaporodtak, így 30 évvel ezelőtt sikerült őket újra elengedni az Ázsiai pusztákon.

De így is nagyon keveset tudunk arról, hogyan is élhettek ezek az állatok az ember előtti időkben, mikor még az egész Eurázsiai pusztán jelen voltak. Nemcsak az életvitelük, de a környezetükre gyakorolt hatásuk is kevéssé ismert. Ezért a HNP Igazgatóság átfogó monitorozó munkába kezdett, mely során vizsgáljuk a lovak és marhák terület használatát, viselkedését, növényzetet, parazitákat, kis emlősöket, vizek minőségét, egyenes szárnyúakat, stb, hogy megértsük a nagytestű fűevők szerepét az pusztai ökoszisztémában.

A versenyre megadott kutatási témák is e köré csoportosulnak. A felvetett kérdésekre kapott válaszokkal gazdagítani tudjuk ismereteinket a nagytestű fűevőkről és környezetükről, így segítenek a pusztai ökoszisztémában zajló folyamatok megértésében is.